A keleti blokk nyugati határvidékének jelentős részén az 1960-as évekre már felépült a “vasfüggöny”, Berlin azonban ebből kimaradt. Hatvan évvel ezelőtt a keletnémet vezetés belátta, máshogy már nem tudják visszatartani a szabadság és egy jobb élet reményében nyugatra távozó állampolgárait, ezért a kettéosztott német fővárosban 1961. augusztus 13-án éjjel az NDK “államhatárának biztosítása céljából” a kelet-német hadsereg és a rendőrség egységei 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták Kelet- és Nyugat-Berlin határát. A gyűlölt falat 1989. november 9-én, maguk a berliniek kezdik el lebontani.
1961 augusztusára hevessé vált a nagyhatalmi vita a német kérdésről, különösen a II. világháborút követően kettéosztott főváros nyugati részéről. Az NDK sérelmezte, hogy a nyitott berlini határon szabadon közlekedő, keleten élő, de nyugati oldalon dolgozó polgárai hatalmas veszteséget okoznak a német szocialista államnak. Végül augusztus 13-án éjjel az NDK “államhatárának biztosítása céljából” a kelet-német hadsereg és a rendőrség egységei 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták Kelet- és Nyugat-Berlin határát, majd falat építettek. Az addigi 80 szektorátlépő helyett csak 12 maradt nyitva. A berlini fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű menekülését Nyugat-Berlinbe.
A 155 kilométer hosszú, az NDK területén egész Nyugat-Berlint körülvevő betonfal-rendszer vonalán 295 figyelőtorony és 43 föld alatti bunker volt. A “határ” 50-100 méter szélességben a pártállami területen tilos zóna volt mindenki számára, megközelíthetetlenségét az állig felfegyverzett határőrökön kívül kutyák futtatására szolgáló sáv, vizesárkok, külön gépkocsiút biztosította.
138 áldozat
A fal fennállása alatt mintegy ötezer embernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el szökés közben. A fal történetét kutató közalapítvány (Stiftung Berliner Mauer) adatai szerint – 138-an vesztették életüket. (2019-es adat).
A berlini falnál érvényben lévő tűzparancs utolsó áldozata az alig 20 éves mecklenburgi pincér, Chris Gueffroy volt, akit 1989. február 6-ra virradó éjszaka lőttek le. Az utolsó áldozat Winfried Freudenberg volt, aki házi készítésű hőlégballonnal menekült át a falon, azonban Nyugat-Berlinben lezuhant és szörnyethalt, 1989. március 8-án. A halálesetek fele a fal fennállásának első öt évében történt.
A Berlini Fal Múzeum 2009. évi kutatásai szerint Németország szovjet megszállási övezetében, majd az NDK-ban a határon 1347-en haltak meg 1945 és 1989 között. Ezen a listán nemcsak a határon lelőtt menekültek szerepelnek, hanem az öngyilkosságot elkövető, meglepően nagyszámú NDK-s határőrök is.
A strand után irány a nyugat
A fal sorsa végül 1989-re pecsételődött meg, nem kis részben hazánk jóvoltából. A Balaton mellett nyaraló – és sok esetben rokonlátogatást nálunk megszervező – keletnémet turisták tömegesen indultak útnak Ausztria felé. Hazánk végül 1989. szeptember 11-én 0 órától megnyitotta határait az NDK polgárai előtt, rést nyitva az NDK-s menekülők számára.
Ezzel a Vasfüggöny és így a berlini fal egy csapásra értelmetlenné vált. Az NSZK prágai követségének keletnémet menekülők általi megszállása után az NDK már arra kényszerült, hogy saját területéről engedélyezze egyes polgárai kiutazását. Miután maga a szovjet vezetés jelezte, hogy az NDK nem zárkózhat el a változások elől, egy kormányülést követően november 9-én maguk a berliniek – mindkét oldalról – nekiestek a falnak és kezdtek neki a jelképes bontásnak.
Ugyanakkor a fal hivatalos és szakszerű bontása csak 1990. július 13-án kezdődött. A munkálatokat az NDK-határőrség 300 fős műszaki alakulata végezte, és a belvárosi falszakasz bontásával november 30-án végeztek is. Mindössze 6 szakasz maradt meg, ezek emlékműként ma is állna.
Még Budapestre is kerültek darabok
A bontás után a világ több városába is kerültek darabok. Így például egy elemet a kaliforniai Ronald Reagan Elnöki Könyvtár udvarán állítottak ki, van egy Brüsszelben, az Unió brüsszeli székhelye előtti téren, és persze Budapesten is. A “hazai” darabot korábban a Tabánban helyezték el, ám a betonelemeket többször is megrongálták, ezért azokat a Máltai Szeretetszolgálat zugligeti Befogadás Házának kertjébe helyezték. 2010-ben a Terror Háza elé került egy harmadik faldarab.
2017 májusában a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó alkalmával a tagországok vezetői a katonai szervezet új székházának kertjében felavatták a berlini fal emlékművét. 2018-ban műemléki státuszt kapott a berlini fal egy újra felfedezett darabja. A német főváros északi csücskében található, 80 méter hosszú falszakasz felfedezését januárban egy helyi amatőr történész, Christian Bormann jelentette be. Nagyjából 18 évvel ezelőtt bukkant rá a falszakaszra, de a hatóságoknak csak ezután jelentette, mert amiatt aggódott, hogy az időjárás súlyos károkat
okoz az építményben.
Szakértők szerint a Pankow-ban álló öreg téglafalat az 1960-as években építették bele az eredeti falba, és a munkálatok során megerősítették, valamint szögesdrótot helyeztek a tetejére.
Érdemes elolvasniElutasították Hirosima kérését: nem tarthattak gyászszünetet az áldozatok emlékére
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra